Egy kérdés
(Az ajtóban megáll, elgondolkodik. Visszafordul, a karját közben felemeli, mint akinek hirtelen jutott eszébe valami. Udvariasan, de a mindent tudók szigorával szólal meg.)
- Csak még egy kérdés.
Elloptam egy
mondatot egy kísérleti eszmefuttatásból.
„Ez a figyelmen keresztüli részvételben rejtett együttérzés, együttmozgás nyitja ki a figyelmet a jelen történéseinek szétszálazhatatlan bonyolultságára.”1
1 Modor Bálint.
Kísérlet Kz oratórium értelmezésére. Dongó. Bp. 2013.
A pillanatban rejlő várakozás kitágítja önmagát, és így azt a pillanatot is, melyben a vágyakozás nyomán megtermett.
Mint egy duzzadó, gomolygó füstfelhő örvénylik, nem képes megszűnni, csak eloszlani a térüres időtlenségben.
Nem érzem az időt, még a pillanatot se. De így visszagondolva, néha talán volt valami hasonló.
