Nem tudtunk semmit,
eső előtt álltunk.
eső előtt álltunk.
A Vargyas-szoros
poros volt és csendes,
pára fojtogatta a
völgyet.
A tűzhelyen
kormos kannában
várta a víz forráspontját
és a füveket.
Anci
nyújtózkodni kezdett,
unottan emelte lábát az ég felé.
Aztán félkört
írt le a törzsével,
jobbra hajolt,
kanyarodott
vállától a lábfejéig.
Macska volt, kényelmes, finom,
ugrásra kész.
vállától a lábfejéig.
Macska volt, kényelmes, finom,
ugrásra kész.
A kocsira
vártunk már másfél órája,
cigi sehol, lovagolni se lovagoltunk,
cigi sehol, lovagolni se lovagoltunk,
pedig azt
ígérték.
Aztán ebben az átmeneti,
megrekedt időben
mozdult meg
egy-két ideg óvatlanul,
egy-két ideg óvatlanul,
és én azt mondtam
Ancinak,
menjen fel arra szénabálára a csűr mögött.
menjen fel arra szénabálára a csűr mögött.
Megmászta az
egész falut,
mint egy puha
léptű,
ugrásra kész macska.
Véletlenül.
ugrásra kész macska.
Véletlenül.
