Rózsahegy 2013

legszebb fáit dombra küldte fel
hogy zúgjanak ha kél a homlokon
s vízig hajolva mosták gyökerük
kik elémjöttek völgyi útamon

(J.A.: Két vers,kertről)

K á l v á r i a

Az abszurditás határai mindig átléphetetlennek tűnnek, és mégis olyan, mint mikor rágót nyújtok ki a fejemből, és aztán mikor elpattan, csak azért nyafoghatok, mert túl sokat nyúztam.